Milyen tévhitekkel találkozunk a hangtompítókkal kapcsolatban?
Itt egy kis kitérő, amit a hangtompítók vadászati és sportlövészeti alkalmazásával kapcsolatban gyűjtöttem az elmúlt időszakban. Hogy miért is? Rengeteg külföldi cikk jelent meg ezzel a témával kapcsolatban, egy-két jobb, vagy rosszabb fordítást is olvastam, amelyek leginkább a műszaki paraméterekre voltak kihegyezve. De tulajdonképpen, hogy mire is jó a hangtompító és hogyan lehet, vagy miért érdemes ezt alkalmazni Magyarországon, csak a zárt Facebook csoportok pro- és kontráiban olvasható, természetesen a tévhitekkel együtt. Most ezekkel a tévhitekkel szeretnélek megismertetni benneteket.
Érezhető, hogy a világ, ezzel együtt az épített környezetünk is változik. Minden olyan pont, ami a hobbink űzése (legyen ez vadászat, vagy sportlövészet) közben érint másokat, úgymond "külsősöket", egyben súrlódási pont is lehet. A hang, ez esetben a torkolatdörej pedig pont ilyen. Beszélgettem több szakértővel, tervezővel és olyan külföldi vadásszal, akik használják már ezeket az eszközöket, valamint jónéhány cikket olvastam el a témában. Tettem ezt azért is, mert volt egyfajta ellenérzésem ezekkel az eszközökkel kapcsolatban, hisz valljuk be és mondjuk ki, Magyarországon legelőször a hangtompítóról az orvvadászat, azaz maga a lopás jutna eszünkbe.
Mégis összegezve tanulmányaimat, azt kell mondjam vadászati és sportlövészeti szempontból nagyon hasznosak lehetnek a hangtompítók. Hogy miért is, arról készítettem egy gyakorlati megközelítésű összefoglalót.
Le kell szögeznem, hogy ebben a pillanatban csak beszélünk a hangtompítók használatáról, mert tilos és törvénysértő a használatuk, de a közeljövőben előfordulhat, hogy valamilyen formában engedélyezhetik őket.
1. tévhit: a vadászatra- és sportlövészetre szánt hangtompítók a fegyvert teljesen hangtalanná teszik
HAMIS! A hangtompítók vadászati, sportlövészeti használata egyáltalán nem azt jelenti, hogy a filmekben láthatóan hangtalan lesz a fegyver. Csupán arról van szó, hogy a 160-170 dB torkolatdörejt csökkentik vissza kb 130-150 dB-re. Mivel a gyári vadász- és sportlőszerek torkolati sebessége - még az utóbbi trendszerű kb 10%-os sebességcsökkentések ellenére is - magas (700-1000m/s), azaz hangsebesség (kb 340 m/s) feletti, pontosabban többszöröse annak, így nem is számíthatunk nagyobb, teljesen radikális hangszínt csökkenésre.
Egyébként nincs is a piacon nagyon sok olyan vadászlőszer, ami szubszonikus lenne, de ha lenne is, rendkívül drága lenne, kicsi lenne a használható lövedékek közötti választás lehetősége, a hatásos lőtáv és a becsapódási energia is. Valóban elérhető természetesen egy házilagosan töltött lőszerrel és egy alap hangtompítóval, hogy csak az elsütési lánc elemeinek kattanását halljuk, de ennek a vadra nézve rendkívül kétséges lenne a széleskörű használhatósága, a sebzések aránya pedig elképesztő lenne.
2. tévhit: A hangtompító elvesz a lövedék energiájából
HAMIS! A hangtompítók a fegyvercső meghosszabbításának tekinthetők, azaz, ha marad még elégetlen lőporszemcse a csőben, illetve tágulásra képes lőporgáz, akkor a hangtompítóban az tovább gyorsítja a lövedéket. Ez persze nem óriási sebességnövekedés, de legtöbbször azért kimutatható növekedés. Ez pedig pozitívan befolyásolja a hatásos lőtávolságot.
3. tévhit: A hangtompító miatt pontatlan lesz a fegyver
HAMIS! Nem az AMD65 hangtompítóról beszélünk, amelyben cserélhető betét volt. A mai jól elkészített hangtompító és annak precíz fegyverhez történő csatlakoztatása miatt nincs és nem is lehet közvetlen fizikai kapcsolat a lövedék és a hangtompító között. Tehát az a puskacsövet elhagyva már csak a céltárggyal fog érintkezni. Az előzőekben taglalt tény, hogy valamelyest növekszik a hangtompító utáni sebesség (és a belső műszaki felépítés), pedig nagyobb lövedékstabilitást is eredményez
Szóval ez tök jó, de összefoglalva mi is az előnye pontosan a hangtompítónak?
- Az elsődleges indok természetesen a bevezetésére, hogy nagyon kedvezően hat a dörej csökkentése a hallásvédelemre. Ennek elsősorban hajtásokban, egyéni vadászatokon és lőtéren (főleg zárt) van nagyobb jelentősége. A hangnyomás egy logaritmikus skála, tehát, ha 15%-ot tudunk csökkenteni a torkolati dörejből, akkor a 140 dB már sokkal elviselhetőbb érték, pont annyit "vág le" az eszköz, ami nagyobb károsodást és kellemetlenséget okoz. Ezért is kezdik a bevezetést első körben a hivatásos állománynál, hisz ők többet lőnek.
- Kedvező a vad zavarása szempontjából is. A tanulmányok és például az osztrák bevezetési tapasztalatok során kiderült, hogy a hangtompító használata melletti elejtések sokkal kevésbé zavarták meg a többi vadat. A vad gyorsabban tér vissza a lövés helyszínére, kevésbé, vagy el sem hagyja megszokott tevékenységét.
- Egyáltalán nem szünteti meg teljesen a dörejt, tehát a "rabsickodás" továbbra is közel annyira hallható (bizonyos időjárási viszonyok között nem hallható) és felderíthető, mint eddig.
- Lakott területekhez közel szintén sokkal kedvezőbb a használata.
- Nagyon érdekes, elsősorban sportlövői tapasztalat, hogy kiváló hatással van a hangtompító a hatásos lőtávolságra, azaz az növelhető vele. Plusz sebességet és stabilitást ad a lövedéknek. Az igényesen konstruált, jól tervezett belső geometria pedig más ballisztikai előnyöket is adhat a lövedéknek, még az eszköz elhagyása előtt. Ezek mind a pontosságra kimutathatóan kedvező hatással vannak.
Véleményem szerint persze azért lenne veszélye is, ha egyik pillanatról a másikra engedélyeznék a használatát. Elsősorban nem a felhasználással összefüggésben, hanem a felhelyezés, felszerelés miatt. Jelenleg a vadászfegyvereink töredékén található a felfogatási lehetőség, azaz a menet, amivel csatlakoztatható. Mivel meglehetősen pontosan illesztettnek és csőtengelyre párhuzamosnak kell lennie - sokkal inkább, mint egy kompenzátornak, vagy csőszájféknek. Miért is? Mert a hangtompító sokkal hosszabb és kifinomultabb eszköz, mint egy kompenzátor. Tehát egy hibásan, otthon a sufniban gyártott, nem szimmetrikusan vágott, rosszul illesztett menet, bizony nagyon komoly problémát, akár balesetet okozhat a használatnál a hanyag megmunkálási minőség egy drága fegyver esetében. Az esztétikáról meg nem is beszélve...Szóval, ha engedélyezik mindenki keresse fel vadászboltosát és vadászpuskaművesét a kockázatok elkerülése érdekében!
Ha érdekesnek találtad a bejegyzést, kérlek kommentáld, vagy oszd meg barátaiddal is!
Gyere és iratkozz fel a heti újdonságokért, és az általam bemutatott legújabb szakmai információkért: ITT!
Kövess minket Facebookon: ITT!
A videóim tematikus gyűjteményét Youtube csatornámon láthatod: ITT!
A honlapomat pedig itt találod: https://www.ziegnerjagd.hu/
Ha eljönnél kipróbálni a lövészetet, azt itt teheted: www.babotisportloter.hu